Visszatérő sirám Liget Budapest Projektet (LBP) ellenzők részéről a hatástanulmányok hiánya, amelyre egy szintén nem túl izgalmas, de legalább konzekvens válasz érkezett heteken át az illetékesektől: „készülnek”. Ez elég sokáig a szokásos alibi-válasznak tűnt, de némi, az újságírói tevékenységhez szorosan kapcsolódó információszerzésnek köszönhetően kiderítettük, hogy most kivételesen nem egy tipikus „sima nyelvű kommunista hasalással” van dolgunk, hanem valóban készülnek hatástanulmányok, mi több, egy részük már el is készült.

Az egyiket, a beruházás nemzetgazdasági hatásait vizsgáló KPMG hatástanulmányát sikerült is megszereznünk, így elsőként számolhatunk be arról, hogy jó lesz-e ez az egész nekünk, vagy sem. S ha igen, akkor meg miért.

Lássuk!

Értelmezési tartományként a turizmus vizsgálatával indít a tanulmány. A World Travel & Tourism Council idei jelentése szerint az Európai Unió GDP-jének 9 százalékát adja a turisztikai szektor (ez úgy 1500 milliárd dollár), és a következő években az európai turizmus tovább növekedése várható. A turisztikai világszövetség adatai alapján Magyarország a világon 24., illetve Európán belül a 15. leglátogatottabb ország, a turizmus hazánk éves GDP –jének 4,1 százalékát teszi ki. Ez után jelentős mennyiségű statisztikai adathalmaz szerepel a KPMG dolgozatában, amellyel nem untatnánk a tikkasztó hőségben senkite, legyen elég annyi, hogy átrágva magunkat ezeken látható, hogy hazánk számára bizony jelentős potenciált nyújt ez a terület, amelybe – az európai turisztikai trendeket is figyelembe véve – tökéletesen illeszkedne az LBP.

Miből lesz lé?

Miután többé-kevésbé észérvekkel és számokkal sikerült elhalkítani a fa- és népirtásról szóló, politikailag erősen hangszerelt „civil” kórust, újabb felületen csesztetik a Projektet: oké, nő a zöldfelület, oké, a rothadó múzeumok helyett modernebbek és újak, komfortosak lesznek. Na, de akkor is! Miért ennyibe kerül és megtérül-e ez valaha?

A KPMG szerint meg. Mi több, nagyon gyorsan. A tanulmány ugyanis a turisztikai trendelemzés után a kereslet várható alakulásával és a gazdasági hatáselemzéssel folytatja, melyeknek – terjedelem híján – legfontosabb megállapításait vesszük sorra:

A KPMG becslése szerint, ha az állam nagyságrendileg évente 10 milliárd forinttal támogatja az LBP üzemeltetését, a kumulált (egy adott időszak értendő) adóbevételeknek köszönhetően már 2028-ra, azaz tíz éven belül megtérülhet a beruházás. (Hát, ha ez tényleg így fog megvalósulni, akkor sok okunk sírni nem lehet, mert ilyen léptékű fejlesztésnél, ez egy nagyon kedvező megtérülési idő.)

A Liget Budapest fejlesztés hatására az intézményi látogatások száma az első teljes működési évtől, azaz 2019-től a számítások szerint meghaladhatja az évi 5.9 millió főt. (Összehasonlításképpen: 2013-ban 4 millió látogatót regisztráltak a Ligetben működő és oda költöző intézményekben.)

A külföldről érkező látogatók száma összességében meghaladhatja az 1 millió főt és az általuk generált intézményi látogatások száma az 1,8 millió főt. (Ez nagyjából adekvát Baán sokszor mondott ígéretével). Ebből – is – következően 2019-től a LBP projekthez köthetően 1-1,5 millióra becsülhető a külföldiek által kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma.

Értelemszerűen nem csak kiadások, hanem bevételek is vannak már az első perctől kezdve egy ilyen volumenű beruházásnál (meg kisebbeknél is, persze, de ezt valahogy a fanyalgók mindig elfelejtik…). A három és fél éves beruházás jelentős adó- és járulékbevételei – elsősorban a béradók, a fogyasztási adók jelentősek – megközelíti a 36,7 milliárd forintot.

2019-ben az LBP a nemzetközi tanácsadó szerint várhatóan 49,1 milliárd forint éves közvetlen turisztikai keresletet generál, míg „a halmozott generált összes kibocsátás” elérheti a 91,2 milliárd forintot. Ez az érték 2022-re elérheti a 96,5 milliárd forintot.

A működésből származó adóbevétel a negyedik évtől várhatóan megközelíti az évi 21,5 milliárd forintot. (foglalkoztatási adók, járulékok, közvetett és közvetlen adók)

A KPMG – szerintünk igen csak optimista, de ne legyen igazunk – jóslata szerint a Városliget új intézményeinek működése által generált kereslet több mint 10 ezer új munkahelyet teremt. Ez nem csak a Városliget intézményeiben történő foglalkoztatást, hanem a nemzetgazdaság más szektoraiban létrejövő új foglalkoztatási igényt is jelenti.És hát az ott lakók is profitálnak az ügyből, hiszen – teljesen logikusan – számolni lehet a környező ingatlanok felértékelődésével, az ingatlanok árainak és bérleti díjainak növekedésével, valamint az ingatlanforgalom élénkülésével.

Erre mondják azt, „ha csak a fele igaz, akkor…” Nos – bár nyilvánvalóan száz százalékig pontos prognózist nem lehet állítani – azért a KPMG nemzetközi híréből és hiteléből kiindulva valószínűleg tudják, miről beszélnek, és jóval több, mint a fele igaz hatástanulmányuknak. Ha a fentiek nagy része meg tud valósulni abból nem csak a budapestiek, hanem az egész ország profitálhat. Reméljük a „zöldüljön a platánfa levele” és a „miből lesz a lé” slágergyanús dallamaira piknikező Nagy Népi Hurál aktivistái a hangzatos, ellenőrizhetetlen információkra (kitalációkra) alapuló „akasszunk be mindenütt és minden formában, ahol és ahogy csak lehet” , flashmobjai helyét átveszi az olvasás, az elemzés, a konkrétumok vizsgálata.

S ha ez így történik, akkor nem politikai piros pont-gyűjtő cicaharc, hanem értelmes és eredményes építkezés, megújulás veszi kezdetét. Ideje lenne már.

Mert a KPMG hatástanulmányában szereplő számok alapján az egész ország járna jól. S az kinek fáj?